Madaras, Panit, Sámsond, Kölpény, Mezőcsávás, Szováta, Vajdaszentivány, Holtmaros, Szentkirály, Visa és a vendéglátó Mezőbánd műkedvelői, hagyományőrző csoportjai találkoztak nov. 23-án, a hagyományos Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényen mintegy ötszázan táncoltak. /Gyöngykoszorú '96. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2001. március 13.
Márc. 4-én, vasárnap Mezőkölpényben, a református egyház gyülekezeti otthonában könyvtárat avattak. 400 kötettel alakult meg a könyvtár. Az adományozók között van a falu szülötte, Nagy Pál irodalomtörténész és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, dr. Orosz Albert (a falu gyerekorvosa volt), a kolozsvári Byblos Alapítvány és a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány. Napjainkban a falvakban anyagi problémák háttér miatt sorra szűnnek meg a könyvtárak. Ezért is örvendetes hír, hogy Kölpény kis közössége - mindössze 226 református lélek - olvashat, művelődhet. /Könyvtáravatás Mezőkölpényben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2001. augusztus 7.
A húsz éve működő nemzetközi táncház és zenésztábor résztvevőinek jubileumi koncertjével aug. 5-én véget ért a Csángó fesztivál háromnapos eseménysorozata Jászberényben. Az 1991 óta megrendezett szórakoztató látványosság célja ezúttal is az volt, hogy elsősorban a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák, így híva fel a figyelmet ezek egyetemes kulturális értékeire. A fesztiválon részt vettek olyan távolabbi országok nemzetiségeit, népcsoportjait képviselő együttesek is, amelyek őrzik a hagyományos folklór sajátos jegyeit. Így a határon túli magyar kisebbségek együttesein kívül vendégül láttak Franciaországból, Görögországból, Oroszországból, Portugáliából érkező művészeti csoportokat. Legtöbben Erdélyből érkeztek; a gyimesi, moldvai csángók mellett csíkszentdomokosi, magyarszentbenedeki, mérai, mezőkölpényi, őrkői hagyományőrzők, valamint a szászcsávási cigány zenekar fellépése színesítette a programot. A hagyomány szerint ezúttal is megtartották a Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékét ápoló szentmisét. Az idős asszony egy korábbi Csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
2001. augusztus 14.
A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2001. augusztus 23.
Mezőpanit hagyományőrző néptáncegyüttese megszervezte a marosszéki néptánctalálkozót, részt vett az aug. 3-5. között tartott jászberényi XI. Csángófesztiválon, Szent István ünnepére pedig Budapestre utaztak. Itt a Hagyományok Háza, Kelemen László által szervezett Régiók lakodalmas szokása elnevezésű rendezvényen vettek részt. Mezőpanitból harminc, Nyárádselyéből tizenhat táncos, énekes, utazott a magyar fővárosba, ahová elkísérték őket a mezőkölpényi népzenészek is. A paniti hagyományőrzők aug. 30-án a Szolnoki Napokon is fellépnek. /(mezey) Paniti hagyományőrzők. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2002. július 9.
Júl. 7-én megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. Mintegy százhúsz, Európa különböző szegletéből összesereglett külföldi vett részt a megnyitó ünnepségen. A táborban nyárádmenti, mezőkölpényi táncokat tanítanak. A tábor műsorában Bálint Zsigmond fotókiállítása, a Kiss Emőke és Papp Emese által irányított kézművesműhely, néprajzi előadások, lovaglás, szekeres kirándulás és videovetítések is helyet kaptak. Sebestyén Mihály történész a hagyomány és a korszerűség közötti kapcsolatról tartott előadást. /Antal Erika: Hagyomány és korszerűség. Megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2003. március 5.
Márc. 1-jén ifjúsági programok színhelye volt Mezőpanit. A református egyház gyülekezeti házában a mezőségi fiatalok számára szerveztek találkozót. Több mint félszázan jöttek el a környék településeiről, Kölpényből, Sámsondról, Bergenyéből, Kövesdről és Szentiványról.Bustya Dezső nyugalmazott püspök-helyettes tartott előadást. A mezőpaniti hagyományőrző csoport Leánykérés című népi táncjátékát mutatta be. Kiss Ferenc tartott történelmi áttekintést a Mezőség múltjáról, jelenéről és a jövőbeli kilátásokról. A Mezőpaniti Általános Iskola kilenc éve részvevője a Curie Környezetvédelmi Emlékversenynek. Az utóbbi három évben rendre három, nyolc illetve kilenc nyertes tanuló jutott tovább a kecskeméti döntőbe. A mostani vetélkedőn140 tanuló vett részt. /(b. gy.): Mezőségi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./
2003. augusztus 20.
A mezőkölpényiek hatodik alkalommal szerveztek egyhetes tábort árvaházban élő gyerekek számára. Rácz Gyula református lelkipásztor azt reméli, a gyerekek megszeretik a falut, és ha kikerülnek az árvaházból, a 228 református lelket számláló Mezőkölpény mezőségi faluban telepednek le. Helybeli családok látták vendégül az apróságokat. Az evangelizációs tábor résztvevői közös reggeli áhítattal kezdték a napot. A Mezőcsáváshoz tartozó települést évek óta nem lehet autóbusszal megközelíteni. A kölpényi iskolának csak I-IV. osztálya van, a gyerekek Szabédon tanulnak tovább. /Orbán Zsolt: Visszavárják az elöregedő Mezőkölpény fiatal vendégeit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./
2004. március 26.
A 80 éves Nagy Pált március idusán a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Aranytoll-díjban részesítette. Az immár évtizedek óta Marosvásárhelyen élő szerkesztő, irodalomtörténész, publicista fiatalos lendülettel vesz részt a város, Erdély, de még az anyaország rangosabb rendezvényein is. Sorra jelentek meg kötetei – Visszanéző, Bolyaiak tere, Tinta a kisgöncölben, Forgatagos időkben – emellett ő szerkeszti a Wass Albert-sorozatot a Mentor Kiadónál. Városában a Kemény Zsigmond Társaság estjeire kollégistakorától jár. Nagy Pál /sz. Mezőkölpény, 1924. jan. 30./ középiskoláit Marosvásárhelyen, a székely fővárosban végezte, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett irodalom–történelem tanári képesítést. 1955-ben lett főállású újságíró, visszakerülve Marosvásárhelyre, ahol az Igaz Szó, A Hét, végül az Új Élet szerkesztője lett, de a napi- és hetilapok is szívesen közölték írásait: irodalomtörténeti tanulmányokat, jegyzeteket, színházi bírálatokat. /Adamovits Sándor: Nagy Pál aranytollas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/
2006. május 2.
A Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezésében a múlt hét végén került sor az első Maros népzene- és néptánctalálkozóra Marosvásárhelyen. Fellépett a nyárádselyei, nyárádmagyarósi, mezőmadarasi, mezőpaniti hagyományőrző táncegyüttes, a mezőkölpényi hagyományos zenekar, a Maros Művészegyüttes tánckara és zenekara, valamint az utánpótlás együttes, a Napsugár fiatal tagjai. /Nagy Botond: Teljes telt ház az I. Maros néptánctalálkozón. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./
2007. november 17.
Van kivel dolgozzon a marosvásárhelyi RMDSZ a kampány hátralevő napjaiban! – ez derült ki a szavazóirodák biztosai számára szervezett munkamegbeszélésen. Szabó Árpád ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a sorra kerülő EP-választások jelentősen befolyásolják az RMDSZ nemzetközi és hazai társadalmi tekintélyét. Mezőkölpény felújított művelődési otthonában mintegy félszázan fogadták Dr. Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnököt, aki ígéretet tett arra, hogy a következőkben nagyobb figyelmet fordítanak erre a kis falura. /Az erdélyi magyarok képesek felismerni érdekeiket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2008. január 4.
Nagy Pál sok esztendős szerkesztői múlttal a háta mögött, nyolcvanadik életévén túl is folyamatosan dolgozik. Jelenlegi munkái közül a leglátványosabb a Mentor Kiadónál megjelenő Wass Albert-életműsorozat szerkesztése. Nincs időm unatkozni, mondta Nagy Pál. Ajándéknak tekinti, hogy öreg fejjel is dolgozhat. A Mentornál megjelenő Wass-sorozat immár harminchárom címet tudhat magáénak. Nemrégiben látott napvilágot Nagy Pál szerkesztésében Wass Albert Éltem: voltam címen a szerző önéletrajzi vonatkozású vallomása. Wass Albertet sokáig a kitagadottak és megbélyegezettek sorába tartozott, akár Nyirő József vagy Márai Sándor, meg más magyar írók, akik a háború után emigrációba kényszerültek. Nagy Pál 1992-ben A mindig hazanéző Wass Albert címmel írt egy hosszabb ismertető cikket az egykori Romániai Magyar Szóban. Talán ez volt errefelé az első „megszólalás” az Amerikában élő erdélyi magyar íróról. Sok könyvét kiadták, ennek ellenére még hatalmas terjedelmű kéziratmennyiség vár megjelentetésre. Az emigrációban keletkezett írásokról van szó, jórészt publicisztikai cikkekről, riportokról, különböző alkalmi szövegekről, vallomásokról, de még színdarabokról is. A Mentor a közelmúltban adta ki az Amerikai emberek című kötetet, ami Wass Albertnek a Szabad Európa Rádió számára készített egykori riportjait tartalmazza. Sokat javíthatna Wass Albert megítélésén az író műveinek román közegben való népszerűsítése. Az Elvész a nyom román fordítása készült el, kiadóra vár. 2000-ben megjelent A funtineli boszorkány Corneliu Caltea fordításában Langa Scaunul Domnului címmel. Akkor Ion Coja, a magyarok iránti barátsággal nemigen vádolható Vatra-alapító, bukaresti egyetemi tanár egyebek között azt mondotta, hogy ilyen szépen, ilyen mély együttérzéssel kevesen írtak a román népről. A közelmúltban megjelent Kolozsvárt Mircea Tomusnak az Aripile domnului című dokumentumregénye, pontosabban annak első kötete, melyben a mezőségi, mócsi származású szebeni román író részletesen szól Wass Albertről, a Wass-családról, 1940 őszének mezőségi viszonyairól, drámai napjairól. Nagy Pál gondozásában a budapesti Palatinus Kiadónál – Gondolat és árvaság, Szellemi őrség, illetve Emberi szavak címmel – megjelentek a Tamási Áron esszéinek, cikkeinek, interjúinak kötetei. Ugyanitt kiadás előtt áll egy Tamási-leveleskönyv. A Mentor jelentette meg nemrég Nagy Pál Napló nélkül című könyvét, s remélhetőleg idén napvilágot lát – Gond és remény címmel – közelmúltbeli publicisztikai cikkeiből egy válogatás. A Kriterionnál Mosolygó Erdély címmel többkötetes anekdotasorozatot terveznek kiadni. Nagy Pál /sz. Mezőkölpény, 1924/ a marosvásárhelyi Református Kollégium után Kolozsvárra, a Református Teológiára, majd később a Babes–Bolyai Tudományegyetemre került, az Ifjú Erdély című diáklapban kezdte közölni első írásait. Az egyetem elvégzése után tanársegédként dolgozott Kolozsváron, majd 1955-ben Marosvásárhelyre költözött, ahova az Igaz Szó című irodalmi folyóirathoz hívták. Tizenöt év után A Hét, majd ‘73-tól nyugdíjazásáig az Új Élet munkatársa lett. Publicisztikai, irodalom- és színikritikai cikkei mellett számos kötetet jelentetett meg, illetve szerkesztett. /Szucher Ervin: „Nincs időm unatkozni” Beszélgetés Nagy Pál irodalomtörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./
